Életjel

Itt vagyok, bár nem ragyogok...
Sugi vírusa letepert - szó szerint, de nem akartam itt rinyákolni. Hasmenetelés-rókázás-fejszétpukkanás... Feküdtem, szenvedtem...
Ma már jobb kicsit, így remélem nem kell egész nap az ágyban henteregnem!:P
Reggel - vesztemre - tükörbe néztem. Egy hullaszínű, beesett szemű, monoklis zombi nézett vissza rám! Pfff. Szar látvány!:P

Na, de nézzük csak mi más történt.
Sugi tegnap ismét nyakig sárosan jött haza! A kis ártatlan báránykám!:P
Ma elárulta tanárnéni, hogy Sugi kergette azt a fiút... A fiú direkt úgy rohant, hogy repült a sár, de az én lánykám nem tágított, akkor is rohant utána! A kabátja, a nacija, a sapkája, az egész arca, de még a haja töve is sáros volt!
Utána persze még mamáéknál is alakított egy sort. Beleragadt a sárba a cipője, de nem zavartatta magát: harisnyában még izgisebb a sarat dagonyászni!:P
Nem értem, miért vonzódik ennyire a pocsaras dolgokhoz??? Pffff...
Igaz, ne panaszkodjak. Eleven kis csajszika!:)

Más.
Szövés. A legújabb mániája a csajszinak. Technika órán felfedezte (ismét), milyen jó móka! Ma reggel a szövőkeretünket is vittük magunkkal, és óra előtt tartottunk egy kis bemutatót!:)
De a körbeszövés is tetszik neki: álomfogókat gyárt sorozatban!:) Nem győzöm venni a hurkapálcikákat.

Terv mára: mivel a héten döglődés volt, ez a házon is meglátszik. Rumli van!!! De úgy rendesen!
Ablakpucolás is tervbe van véve: most, hogy rásüt a napocska, még jobban zavar a dolog!:P
Konyha is romokban... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!
...de lehet, hogy mindez terv marad... Nem biztos, hogy a háborgó pocakom hagyni fogja, hogy csináljam a kis dolgaim!:P