2010. augusztus 29., vasárnap

Falunap a szomszéd településen


Tegnap Kisdombegyházra voltam hivatalos, mint arcfestő.
...imádom összefirkálni a gyerkőcöket!:)
Fura módon a nagyobbak is beálltak a sorba, és ők is kértek festést! Volt, aki egy órát állt sorba, olyan sokan voltak!:)

Természetesen Sugit is vittem magammal. A vége felé kicsit nyafkás volt, no meg estefelé elkezdett az eső is esni, és nagyon fáztunk.

2010. augusztus 24., kedd

Jó hír :)

A munkaszerződésem meghosszabbítják!:)
...csak még nem tudom, meddig!

...na, de a jó hír mellett mindig van egy rossz is: a cicánk még mindig nem került elő! Ráadásul a Dolfi ismét depis, és nem hajlandó enni! Szomorú ő is, hogy eltünt a kis örökbefogadott cicagyereke!:(

2010. augusztus 23., hétfő

Cica-gond

Hát, elég nagy gond, mert eltünt Gülü! Már tegnap se találtam sehol!
Sugi nagyon sírt, és én is nagyon sajnálom. Hiányzik a kis hízelgős-dorombolós kiscicánk.

Csak egy tippem van, mi történhetett!:(
Sajnos képtelen voltam az udvarunkon belül tartani, így ha kedve szottyant, kiment az utcára.
...és igen, szerintem bosszú volt!:( Remélem azért a lelkiismerete bántja kicsit a "kedves" illetőt, mert látta, hogy hogy sír Sugi! Feltéve, ha van egyáltalán lelkiismerete!:P

2010. augusztus 22., vasárnap

A balerina :)

Túlvagyunk rajta

Búcsú előtt nap este befordult a szomszédékhoz (a kocsmához) egy kamion. Pakoltak, csörömpöltek...
...és tadáááááám: 20-án délelőtt elkezdtek egy jó nagy sátrat felhúzni az utcán. Tudtam, hogy bulit terveztek, de azért ezt túlzásnak gondoltam.

Sugival 2x is ki kellett menni a búcsúba: kapott egy balerina cipőt, és felültünk a "libegős" körhintára. Annyira tetszett neki, hogy alig tudtam lerobbantani róla! Csöppet se félt. ...viszont az egy körért egy személynek 500 ft elég húzós ár volt!
Semmi játékot nem vettünk, csak egy kis lovas díszt kapott.
Délután hercegnős papucsot kapott apától, és megsimizte a kiskutyákat (azok is eladók voltak).

Ja, és jégkását is ittunk, ami elég nagy hiba volt.

De térjek vissza a kocsmára...
Este 6 óra felé bekanyarodott még egy kocsi: kiszállt 2 pacák, és elkezdték szerelni a szintetizátort. Na itt, ennél a résznél igazán kiakadtam. Főleg azért, mert a mi házunk sarkához költöztek, így az ablakunk alatt szólt a dáridó! (egész pontosan másfél méter az ablaktól)

Tata betelefonált a rendőrségre, persze sutyiban, így mindenki csak lesett, hogy miért jöttek a rendőrök. Lehalkíttatták a zenét, de az annyi volt, mint halottnak a csók: ugyanúgy bömbölt tovább a zene.

Bevettem egy lacarom-tablettát, aminek annyi hatása volt, hogy éppen nem robbantam fel, és nem örjöngtem habzó szájjal!:P
Tibi javaslatára odacsörögtem a mamiékhoz, és megkértem, hagy aludhassunk ott náluk Sugival.

Megvacsiztunk, és eltekertünk a mamiékhoz. Út közben elkezdte mondogatni a kiscsajszi, hogy fáj a torka! Szuper. Mire megágyaltunk hapcizgatott, és fújta az orrát.
A tablettától tök kóma voltam, nagyon álmos, de mivel Sugi ott nyűglődött mellettem, nem tudtam aludni. Éjfél után egy fél paracetamolt adtam neki, utána elszunyált. Nagyon meleg volt bent a mamiéknál, de mivel nem volt szúnyogháló, nem mertem ablakot nyitni.
Kb. 3-kor szunnyadtam el, de 5 után a mamiék már ébredeztek, így én is felébredtem.

9-kor már itthon voltunk. Sugi elég ramatyul érezte magát. Csak feküdt, szunyókált. Délután már olyan lázas volt, hogy Tibi az ügyeletet akarta hívni. Szerencsére a majdnemhideg-langyi fürdővíz és a Rubophen levitte a alázát. Úgy elment az egész nap, hogy az csuda! Csak arra vártam, hogy végre a saját ágyikómba alhassak, csendben, a hűvös szobában!
A derekam még most is fáj a puha ágytól, és azon izgulok, hogy Sugi jobban legyen, mert szerintem a dokink szabin van!

Így a gyöngyfűzés elmaradt... De ma már folytattam. Pedig ugye elterveztem, hogy ha éjszaka nem tudok szunyálni, akkor fűzögetek.

Fogyi??? Nos, elqrvult a helyzet kajálás terén, de majd beszigorítok!

Munka??? Talán holnap-holnap után többet tudok majd írni! Mindenki szorítson ezerrel, hogy hosszabbítsák meg a szerződésem!!!:)

2010. augusztus 20., péntek

Fűzőcske


Hirtelen felindulásból kezdtem el fűzni. A színeket valahogy nem tudtam elkapni a telefonommal, de gondoljátok oda: fekete-ezüst-fehér-bordó.
Ma este úgyis nagy hangzavar lesz a szomszédban, és úgyse tudok majd aludni... Szóval ezt fogom bögyörgészni. Picik a gyöngyök, lassan haladok...

2010. augusztus 11., szerda

Elegem van!!!

Nem is tudom, hol kezdjem... Jó régen írtam...
Elegem van a nyárból, és elegem van a szomszédból! Igen, a kocsmából!
A legújabb szokásuk, hogy szombat éjjel fél 1-kor elkezdik bömböltetni a zenegépet. De szó szerint üvölt a zene! Küldtem már sms-t, hogy csendesebben, mert qrvára zavar. Próbáltam odacsörögni, nem vették fel!
Ez sima csendháborítás! Egyébként nem csak én vagyok így kibukva, hanem az egész környék. Felnyomni nem szeretnénk, hisz szomszéd, és eddig semmi baj nem volt velük!
No meg a főnökasszony rendes, csak hát a főnökúr... No, inkább nem részletezem...
Persze egész héten megy a csimbumcirkusz, itt üvöltöznek az ablak alatt, és némelyik bepiált emberke a saját zenei költeményei is "előadja".
Csendet akarok, nyugit. Mert mostanában valahogy elég mormota üzemmódban működök/működnék!:P

Más. Múlt hét pénteken ismét vihar volt. Szerencsére csak a konyhánk ázott be (de az rendesen), és a kapunk is bedőlt ismét!
Rettentően be voltm rezelve, legszívesebben sírtam volna!

Ja, most olyat is írok, hogy csak na... Képzeljétek, Dolfi, a kandúrmacskánk valahonnan előhozott egy kismacsekot! Örökbefogadta! Annyira édesek együtt! A kis Gülü úgy megy a kandúrunk után, mintha ő lenne a mamija!
Gülü. Mert olyan kis gülüszemű. Nem olyan elhanyagolt kóborcicus, mert szép tiszta a kis bundája, és mostmár nem is olyan girnya, mert kap enni rendesen. A szeme viszont csipásodik, ezért kamillával mosogatom. Tűri csendben. Dorombol hangosan, és dagaszt a kis mancsával! Szeretem!:)
Tibi is kedveli a picit. Persze meg kellett az alvázát vizsgálni, hogy fiú, vagy lány. De szerencsére fiú, így nem lesz szaporulat!

Munka. Bizonytalan vagyok nagyon, és kerülget a depi, mert nem hiszem, hogy lesz hosszabbítás.
A többi benti közmunkás csaj lazán veszi a dolgot, és ők általában unatkoznak.
De nekem mindig van mit csinálni! Már kéregetnem se kell a munkát, hisz tudom, hogy mi az én feladatom, és próbálok kicsit önálló lenni. Szóval... Elég car a helyzet! De nem érdekelnek a többiek, igenis megcsinálom a feladatom szívvel-lélekkel, a legjobb tudásom szerint. Tarthatnak nyalisnak, meg csókosnak, meg teperőnek...
Sajnálni fogom, ha azt mondják, vége.
...és fogalmam sincs, hogy fogunk 28 ezer forintból megélni!:( Igen, csak ennyi. Az őstermelőit vehetjük nullának, ugyanis a bevétel ennyi volt: egy szép nagy kerek NULLA!!! :(