Voltunk ma a temetőben, és voltunk tatánál is.
Ismét megkaptam: kövér vagyok! Jajdejó!:(
...nem, most nem tata "dícsért meg"!
A legszarabb az egészben, hogy Tibi totál jót vidult a dolgon!:( Ez jobban fájt, mint maga a kijelentés.
Egyébként senkinek semmi köze hozzá!:P
Amikor jöttünk haza, már sötét volt. Csodaszépek ilyenkor a temetők! ...csak olyan, de olyan bőghetnék jött rám!:P
Nagybevásárlás is megvolt. Tele a hűtő, és tele a "raktár". Éhezni nem fogunk. Még befizetem a csekkeket, és volt fizetés, nincs fizetés... :(
Suginak vastag kabátot kell venni, mert mindet kinőtte! ...szép télikabát árakat láttam!:(
Még jó, hogy nekem jó lesz a tavalyi! ...még nem hztam ki!:P Jajdejó!:P
Azt hiszem, ma is "szép" este elé nézünk! Ha jól hallottam, már megy a tamtamzene!:(
Legszvesebben átmennék, és leordtanám a fejüket! De én nem vagyok olyan...
Gondolkozzanak már el a dolgokon!!!!!!!!
Erre nem mondhatom,hogy JAJDEJÓÓÓÓÓ!:( :P :(
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elegem van. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elegem van. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. október 31., vasárnap
Túlvagyunk rajta...
Most igazából a titkosba kellene nyefegnem...
Elegem van!!!
Egész éjjel tomboltak a szomszédban!:( Megvolt minden szokásos dolog: üvöltözés az ablak alatt, éjféltől tamtam zene egyre hangosabban, közben ismét üvöltözés, és csajos-ribancos nyerítések...
Éjfélkor Sugi is felébredt!:(
A fejem szét akart pukkanni, és kétségbeesetten dúrtam a gyógyszeresdobozkában, hátha találok egy xanaxot, vagy valamit. ...nem találtam!:( Lüktetett az agyam rendesen,és a szívem is kalimpált. Azon gondolkodtam, vagy infarktust kapok, vagy agyvérzést...
"Köszönöm" "drága" szomszédok, ezt a "meghitt, nyugodt és emlékezős szép estét!":(
A reggeli kávém megittam, közben mama elpanaszolta, hogy ők se tudtak aludni, és tata egész éjjel káromkodott, egészen fél 3-ig!:(
Nem tudom, mit lehetne tenni... Semmit! Mert a "Jani" nagy úr!:(
Elegem van!!!
Egész éjjel tomboltak a szomszédban!:( Megvolt minden szokásos dolog: üvöltözés az ablak alatt, éjféltől tamtam zene egyre hangosabban, közben ismét üvöltözés, és csajos-ribancos nyerítések...
Éjfélkor Sugi is felébredt!:(
A fejem szét akart pukkanni, és kétségbeesetten dúrtam a gyógyszeresdobozkában, hátha találok egy xanaxot, vagy valamit. ...nem találtam!:( Lüktetett az agyam rendesen,és a szívem is kalimpált. Azon gondolkodtam, vagy infarktust kapok, vagy agyvérzést...
"Köszönöm" "drága" szomszédok, ezt a "meghitt, nyugodt és emlékezős szép estét!":(
A reggeli kávém megittam, közben mama elpanaszolta, hogy ők se tudtak aludni, és tata egész éjjel káromkodott, egészen fél 3-ig!:(
Nem tudom, mit lehetne tenni... Semmit! Mert a "Jani" nagy úr!:(
Címkék:
csendháborítás,
elegem van,
kocsma,
magánmorgás
2010. augusztus 22., vasárnap
Túlvagyunk rajta
Búcsú előtt nap este befordult a szomszédékhoz (a kocsmához) egy kamion. Pakoltak, csörömpöltek...
...és tadáááááám: 20-án délelőtt elkezdtek egy jó nagy sátrat felhúzni az utcán. Tudtam, hogy bulit terveztek, de azért ezt túlzásnak gondoltam.
Sugival 2x is ki kellett menni a búcsúba: kapott egy balerina cipőt, és felültünk a "libegős" körhintára. Annyira tetszett neki, hogy alig tudtam lerobbantani róla! Csöppet se félt. ...viszont az egy körért egy személynek 500 ft elég húzós ár volt!
Semmi játékot nem vettünk, csak egy kis lovas díszt kapott.
Délután hercegnős papucsot kapott apától, és megsimizte a kiskutyákat (azok is eladók voltak).
Ja, és jégkását is ittunk, ami elég nagy hiba volt.
De térjek vissza a kocsmára...
Este 6 óra felé bekanyarodott még egy kocsi: kiszállt 2 pacák, és elkezdték szerelni a szintetizátort. Na itt, ennél a résznél igazán kiakadtam. Főleg azért, mert a mi házunk sarkához költöztek, így az ablakunk alatt szólt a dáridó! (egész pontosan másfél méter az ablaktól)
Tata betelefonált a rendőrségre, persze sutyiban, így mindenki csak lesett, hogy miért jöttek a rendőrök. Lehalkíttatták a zenét, de az annyi volt, mint halottnak a csók: ugyanúgy bömbölt tovább a zene.
Bevettem egy lacarom-tablettát, aminek annyi hatása volt, hogy éppen nem robbantam fel, és nem örjöngtem habzó szájjal!:P
Tibi javaslatára odacsörögtem a mamiékhoz, és megkértem, hagy aludhassunk ott náluk Sugival.
Megvacsiztunk, és eltekertünk a mamiékhoz. Út közben elkezdte mondogatni a kiscsajszi, hogy fáj a torka! Szuper. Mire megágyaltunk hapcizgatott, és fújta az orrát.
A tablettától tök kóma voltam, nagyon álmos, de mivel Sugi ott nyűglődött mellettem, nem tudtam aludni. Éjfél után egy fél paracetamolt adtam neki, utána elszunyált. Nagyon meleg volt bent a mamiéknál, de mivel nem volt szúnyogháló, nem mertem ablakot nyitni.
Kb. 3-kor szunnyadtam el, de 5 után a mamiék már ébredeztek, így én is felébredtem.
9-kor már itthon voltunk. Sugi elég ramatyul érezte magát. Csak feküdt, szunyókált. Délután már olyan lázas volt, hogy Tibi az ügyeletet akarta hívni. Szerencsére a majdnemhideg-langyi fürdővíz és a Rubophen levitte a alázát. Úgy elment az egész nap, hogy az csuda! Csak arra vártam, hogy végre a saját ágyikómba alhassak, csendben, a hűvös szobában!
A derekam még most is fáj a puha ágytól, és azon izgulok, hogy Sugi jobban legyen, mert szerintem a dokink szabin van!
Így a gyöngyfűzés elmaradt... De ma már folytattam. Pedig ugye elterveztem, hogy ha éjszaka nem tudok szunyálni, akkor fűzögetek.
Fogyi??? Nos, elqrvult a helyzet kajálás terén, de majd beszigorítok!
Munka??? Talán holnap-holnap után többet tudok majd írni! Mindenki szorítson ezerrel, hogy hosszabbítsák meg a szerződésem!!!:)
...és tadáááááám: 20-án délelőtt elkezdtek egy jó nagy sátrat felhúzni az utcán. Tudtam, hogy bulit terveztek, de azért ezt túlzásnak gondoltam.
Sugival 2x is ki kellett menni a búcsúba: kapott egy balerina cipőt, és felültünk a "libegős" körhintára. Annyira tetszett neki, hogy alig tudtam lerobbantani róla! Csöppet se félt. ...viszont az egy körért egy személynek 500 ft elég húzós ár volt!
Semmi játékot nem vettünk, csak egy kis lovas díszt kapott.
Délután hercegnős papucsot kapott apától, és megsimizte a kiskutyákat (azok is eladók voltak).
Ja, és jégkását is ittunk, ami elég nagy hiba volt.
De térjek vissza a kocsmára...
Este 6 óra felé bekanyarodott még egy kocsi: kiszállt 2 pacák, és elkezdték szerelni a szintetizátort. Na itt, ennél a résznél igazán kiakadtam. Főleg azért, mert a mi házunk sarkához költöztek, így az ablakunk alatt szólt a dáridó! (egész pontosan másfél méter az ablaktól)
Tata betelefonált a rendőrségre, persze sutyiban, így mindenki csak lesett, hogy miért jöttek a rendőrök. Lehalkíttatták a zenét, de az annyi volt, mint halottnak a csók: ugyanúgy bömbölt tovább a zene.
Bevettem egy lacarom-tablettát, aminek annyi hatása volt, hogy éppen nem robbantam fel, és nem örjöngtem habzó szájjal!:P
Tibi javaslatára odacsörögtem a mamiékhoz, és megkértem, hagy aludhassunk ott náluk Sugival.
Megvacsiztunk, és eltekertünk a mamiékhoz. Út közben elkezdte mondogatni a kiscsajszi, hogy fáj a torka! Szuper. Mire megágyaltunk hapcizgatott, és fújta az orrát.
A tablettától tök kóma voltam, nagyon álmos, de mivel Sugi ott nyűglődött mellettem, nem tudtam aludni. Éjfél után egy fél paracetamolt adtam neki, utána elszunyált. Nagyon meleg volt bent a mamiéknál, de mivel nem volt szúnyogháló, nem mertem ablakot nyitni.
Kb. 3-kor szunnyadtam el, de 5 után a mamiék már ébredeztek, így én is felébredtem.
9-kor már itthon voltunk. Sugi elég ramatyul érezte magát. Csak feküdt, szunyókált. Délután már olyan lázas volt, hogy Tibi az ügyeletet akarta hívni. Szerencsére a majdnemhideg-langyi fürdővíz és a Rubophen levitte a alázát. Úgy elment az egész nap, hogy az csuda! Csak arra vártam, hogy végre a saját ágyikómba alhassak, csendben, a hűvös szobában!
A derekam még most is fáj a puha ágytól, és azon izgulok, hogy Sugi jobban legyen, mert szerintem a dokink szabin van!
Így a gyöngyfűzés elmaradt... De ma már folytattam. Pedig ugye elterveztem, hogy ha éjszaka nem tudok szunyálni, akkor fűzögetek.
Fogyi??? Nos, elqrvult a helyzet kajálás terén, de majd beszigorítok!
Munka??? Talán holnap-holnap után többet tudok majd írni! Mindenki szorítson ezerrel, hogy hosszabbítsák meg a szerződésem!!!:)
2010. június 23., szerda
Bőgni volna kedvem...
Ma az egyik kolléganőm megjegyezte, hogy mi bajom, miért nem mosolygok? Erre nyomtam egy vigyort...
De nem hagyott békén, mert mondta, hogy ez akkor se az igazi, mert nekem a szemem szokott mosolyogni!
Igazán nincs kedvem vigyorogni!
Honnan akasszak le egy csomó pénzt, hogy szigeteljük a tetőt??? No meg a kerítés... No meg a bútoraink, no meg a stb...
Egyszerűen tök kilátástalannak látom a helyzetet.
Mint már írtam, biztosítáunk nincs!
Úgy látom, hogy a lakosságnak nem sok esélye van arra, hogy kapjon valami kis anyagi segítséget!
Állambácsi, és a kormány xarik ránk. Najó, ez így nem igaz, mert ígérni azért tudnak!:P
Sőt, az se jár sokkal jobban, akinek van biztosítása. Az egyik biztosító ugyanis bejelentette, hogy ők bizony 100ezer forint alatt nem fizetnek kártérítést!
...pedig 100ezer ilyen esetben igenis nagy segítség! Főleg, ha 28ezres segélyből él, vagy minimálbérért dolgozik, de gyereke van!
Ezek mind bosszantanak! Nagy a nyüzsi a faluban, és sokmindent hallani. Csúnya dolgokat is!:(
Az ország más részein élők csak arról tudnak, hogy Mezőhegyest elverte a jég.
Rólunk egy szót nem hallottam még! Pedig itt nálunk volt a környéken a legtöbb sérült ház! A rokonaim is meglepődtek amikor elmeséltem, mi volt itt. Ők nem tudták...
Mezőhegyes mégiscsak egy város, és pont ott volt lóverseny. Szívből sajnálom őket is!!! Meg mindenkit, akit ez a katasztrófa ért! Ezt nem kívánom senkinek! Mezőhegyesen is élnek rokonaim, és ismerőseim...
Szóval elegem van. Talán most jön ki rajtam ez az egész!:( Szorongok, remegek, félek! De majd túlteszem magam rajta valahogy!
Ha becsukom a szemem, látom magam, ahogy állok a sötétben, a két szoba közt, ömlik befelé a víz fentről, és a cserepek a mennyezeten durrognak...
De nem hagyott békén, mert mondta, hogy ez akkor se az igazi, mert nekem a szemem szokott mosolyogni!
Igazán nincs kedvem vigyorogni!
Honnan akasszak le egy csomó pénzt, hogy szigeteljük a tetőt??? No meg a kerítés... No meg a bútoraink, no meg a stb...
Egyszerűen tök kilátástalannak látom a helyzetet.
Mint már írtam, biztosítáunk nincs!
Úgy látom, hogy a lakosságnak nem sok esélye van arra, hogy kapjon valami kis anyagi segítséget!
Állambácsi, és a kormány xarik ránk. Najó, ez így nem igaz, mert ígérni azért tudnak!:P
Sőt, az se jár sokkal jobban, akinek van biztosítása. Az egyik biztosító ugyanis bejelentette, hogy ők bizony 100ezer forint alatt nem fizetnek kártérítést!
...pedig 100ezer ilyen esetben igenis nagy segítség! Főleg, ha 28ezres segélyből él, vagy minimálbérért dolgozik, de gyereke van!
Ezek mind bosszantanak! Nagy a nyüzsi a faluban, és sokmindent hallani. Csúnya dolgokat is!:(
Az ország más részein élők csak arról tudnak, hogy Mezőhegyest elverte a jég.
Rólunk egy szót nem hallottam még! Pedig itt nálunk volt a környéken a legtöbb sérült ház! A rokonaim is meglepődtek amikor elmeséltem, mi volt itt. Ők nem tudták...
Mezőhegyes mégiscsak egy város, és pont ott volt lóverseny. Szívből sajnálom őket is!!! Meg mindenkit, akit ez a katasztrófa ért! Ezt nem kívánom senkinek! Mezőhegyesen is élnek rokonaim, és ismerőseim...
Szóval elegem van. Talán most jön ki rajtam ez az egész!:( Szorongok, remegek, félek! De majd túlteszem magam rajta valahogy!
Ha becsukom a szemem, látom magam, ahogy állok a sötétben, a két szoba közt, ömlik befelé a víz fentről, és a cserepek a mennyezeten durrognak...
2010. április 9., péntek
Nem tudom...
Bocsi, hogy ritkábban írok...
Lelkileg kissé bizonytalan napokat élek át!
Nyefeghetnék, de nem teszem...
Olyan xar, amikor családon belül nem passzol két ember politikai nézete!:P Főleg így, választás előtt...
Inkább hallgatok, nem szállok vele vitába!:( Ő pedig vadul csapkodja az ajtót, mert bosszantom a hallgatással...
No, de majd kiderül, mi lesz! ...hamarosan...
...és ennek örömére bevágtam egy tányér madártejet! Pedig nem is szeretem!:( ...és most se ízlett tulzottan!:P ...és a lelkemnek se lett jobb!
Inkább visszahuppanok az ágyamra, és fűzögetem tovább a gyöngyeim! Ahhoz képest, hogy 1-2 órája úgy remegtem, hogy az ujjam össze-vissza szurkáltam, mostanra egészen lecsillapodtam!
Lelkileg kissé bizonytalan napokat élek át!
Nyefeghetnék, de nem teszem...
Olyan xar, amikor családon belül nem passzol két ember politikai nézete!:P Főleg így, választás előtt...
Inkább hallgatok, nem szállok vele vitába!:( Ő pedig vadul csapkodja az ajtót, mert bosszantom a hallgatással...
No, de majd kiderül, mi lesz! ...hamarosan...
...és ennek örömére bevágtam egy tányér madártejet! Pedig nem is szeretem!:( ...és most se ízlett tulzottan!:P ...és a lelkemnek se lett jobb!
Inkább visszahuppanok az ágyamra, és fűzögetem tovább a gyöngyeim! Ahhoz képest, hogy 1-2 órája úgy remegtem, hogy az ujjam össze-vissza szurkáltam, mostanra egészen lecsillapodtam!
Címkék:
elegem van,
feszültség,
gyöngy,
kreatív
2009. október 29., csütörtök
Depi...
Ebéd után itthon maradtam... Gondoltam jó lesz egy kicsit Sugizni. Hiszen én dolgozok, ő meg szüneten van... Már sötét van este amikor hazajövök...
Persze a számításaim keresztül lettek húzva.
A kedves párommal "kissé" összekaptunk.
Megbántott rendesen!:(
Néha elcsodálkozom, hogy hogy változhat meg ennyire az ember! ...vagy nem változik, csak annak idején a szerelem tett vakká???
Vagy mindenhol így van ez, és csak én vagyok túl érzékeny mostanában?
Így most itthon takarítok, közben az egereket itatom... És zsörtölődök, és kattog az agyam!
Komolyan mondom, hogy nagyon, de nagyon elegem van!
Sorolhatnám még a sírámaimat, de nem teszem... Inkább porszívózok egy nagyot!:P
Persze a számításaim keresztül lettek húzva.
A kedves párommal "kissé" összekaptunk.
Megbántott rendesen!:(
Néha elcsodálkozom, hogy hogy változhat meg ennyire az ember! ...vagy nem változik, csak annak idején a szerelem tett vakká???
Vagy mindenhol így van ez, és csak én vagyok túl érzékeny mostanában?
Így most itthon takarítok, közben az egereket itatom... És zsörtölődök, és kattog az agyam!
Komolyan mondom, hogy nagyon, de nagyon elegem van!
Sorolhatnám még a sírámaimat, de nem teszem... Inkább porszívózok egy nagyot!:P
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)